Szerkesztő (H.S.) bejegyzései

Polgári Gondola a budapesti kultúráról

Budapest kulturális életét, a főváros fesztiváljainak és az előadó-művészeti terület fejlesztésének lehetőségeit tekintették át a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) által az idén Kultúra Budapesten címmel megszervezett 19. Polgári Gondola előadói – Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, és Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója – szombaton Budapesten. A beszélgetésen részt vett az MPEE elnöke, Balog Zoltán is.

A polgári, a jobbközép oldalnak ambivalens viszonya van saját fővárosához, sokan akarnak mesterséges ellentétet kovácsolni a vidék és a főváros között. “Ha nem tudunk azoban úgy tekinteni Budapestre, mint a nemzet fővárosára, soha nem fogjuk itt otthon érezni magunkat” – hangsúlyozta a rendezvény házigazdája.

“Ha néhány dologban van elmaradásunk, az a kormányzatunk kulturális karakterének megjelenítése” – értékelt Balog Zoltán, aki szerint fontos dolgokat – így a Magyar Művészeti Akadémia megerősítését – sikerült véghez vinni, “de történhetett volna több is”.

A kultúráért felelős tárcát is irányító emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta: noha vannak a fővárosban jól működő fesztiválok, Budapestnek még fel kell kerülnie a kulturális fesztiválok nemzetközi térképére.

Kérdésre válaszolva Balog Zoltán kifejtette, számos kritika érte a köznevelés rendszerének átalakítását, de így egy fenntartója lett az összes iskolának, és immár meg lehet szervezni, hogy minden magyar iskolás évente legalább egyszer eljusson színházba, hangversenyre, nyolc év alatt pedig egy határon túli magyar településre is.

“A nagy harc majd csak most következik, amikor olyan tankönyveket akarunk, amelyek megfelelnek a Nemzeti Alaptantervnek” – jegyezte meg.

(Forrás: MTI, fotó: MTI / Kallos Bea)

Balog Zoltán az UNESCO főigazgatójával találkozott

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon munkaebéd keretében találkozott Irina Bokovával, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) főigazgatójával. A találkozón a minisztérium tevékenységéhez kapcsolódó témák mellett Magyarországnak a Szervezet munkájában való aktív részvétele is szóba került.

A megbeszélésen a főigazgató asszony kiemelte, hogy Magyarország kifejezetten aktív tagállama az UNESCO-nak, és a magyar jelenlét – különösen Bogyay Katalin közgyűlési elnöki pozíciójának köszönhetően – az elmúlt években nagyon erős volt a szervezetben.

A beszélgetés során mindketten egyetértettek abban, hogy a régió és benne Magyarország számára elengedhetetlen feladat a kultúrák közötti párbeszéd elősegítése, és kiemelt fontosságú a romák felzárkóztatása, amiben az oktatási rendszerre is jelentős szerep hárul.

Balog Zoltán felhívta a főigazgató figyelmét arra, hogy Robert Capa születésének 100. évfordulóján, amit – éppen a Magyar UNESCO Bizottság kezdeményezésére – a nemzetközi szervezet is ünnepel, az elmúlt hónapban Budapesten megnyílt a Robert Capa Fotográfiai Központ, ahol fiatal tehetségek munkáinak bemutatására nyílik lehetőség.

Oktatási megállapodást írt alá Balog Zoltán és Oroszország budapesti nagykövete

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2013. szeptember 10-én hivatalában fogadta Alexander Tolkach-t, Oroszország budapesti nagykövetét. Rövid kétoldalú tárgyalást követően a felek átfogó magyar-orosz oktatási és tudományos együttműködést hitelesítő jegyzőkönyvet írtak alá. 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Oroszországi Föderáció Oktatási és Tudományos Minisztériuma közötti megállapodás lehetővé teszi az ösztöndíjas hallgatói és kutatói cserét, továbbá a két ország együttműködését a ruszisztika-tanulmányok terén. A felek a jegyzőkönyv aláírásával megállapodtak abban, hogy lépéseket tesznek az Orosz Föderáció területén élő népek magyar, illetve a magyarországi hallgatók orosz nyelvismeretének hatékony fejlesztése érdekében.

Alexander Tolkach szerint Magyarország elismerésre méltó munkát végzett az oktatás átalakítása terén. A tárgyaláson mindkét fél egyetértett abban, hogy az oktatásba történő befektetés a jövőbe történő befektetési is egyben, és megállapodtak abban, hogy további rendszeres együttműködést folytatnak az oktatás területén.

Az oktatási megállapodáson túl a felek a kulturális kapcsolatok aktuális helyzetéről is egyeztettek. Balog Zoltán kiemelte: a tavaszi moszkvai látogatása és tárgyalása Vlagyimir Megyinszkij orosz kulturális miniszterrel, valamint az, hogy Magyarország volt a szeptemberi Moszkvai Nemzetközi Könyvkiállítás díszvendége, kifejezi a két ország kulturális kapcsolatainak fontosságát.

“A szellemi elithez tartozni felelősség” – 200 éve született Eötvös József

A tehetség nem érdem, hanem adomány, a szellemi elithez tartozni felelősség – mondta az emberi erőforrások minisztere azon a keddi konferencián, amelyet Tudomány, kultúra, hagyomány: 200 éve született Eötvös József címmel tartanak az ELTE Eötvös József Collegiumban.

Balog Zoltán megnyitóbeszédében Eötvös Józsefről, a tudósról emlékezett meg, aki kényszerből lett politikussá. “Azt is mondhatnánk, hogy Eötvös József annak az értelmiséginek az ősképe, aki tudásával a közösséget szolgálja, de közben sohasem vesztette el belső szabadságát” – fogalmazott a miniszter.

“A szellem szabadon szolgál” – idézte az Eötvös Collegium egykori jelmondatát Balog Zoltán, aki hangsúlyozta: az igazi értelmiségi vállalja a küldetést, amire elhivatott. “Ez a kollégium Magyarország történelmében, a magyar tudomány, a magyar tehetséggondozás történetében igen fontos lapokat írt” – méltatta az Eötvös József Collegiumban folyó munkát a miniszter.

(Szöveg: MTI, fotó: Kormány.hu)

Új Központi Ügyfélszolgálati Irodát hozott létre az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Gyorsabb és egyszerűbb ügyintézést tesz lehetővé az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) új, akadálymentesített Központi Ügyfélszolgálati Irodája. A 2013. szeptember 2-án megnyílt iroda kulcsait Balog Zoltán miniszter adta át jelképesen az ügyfélszolgálati iroda vezetőjének, ahol ezen túl egy helyen szociális, család, idős- és egészségügyi, valamint oktatási kérdésekben is tájékoztatást kaphatnak az érdeklődők. Az V. kerület Szalay u. 10-14. szám alatt található ügyfélszolgálat az ezt megelőzően ügyfélszolgálattal nem rendelkező felzárkózási, kulturális, egyházi és sport területről is információkat ad ezen túl a minisztérium hatáskörébe tartozó ügyekben.

A korábbi három információs szolgálatot összevonva ezentúl egy helyen várják 5 ügyfélszolgálati pultnál mindazokat, akik az EMMI szakterületeit érintő kérdésekben szeretnének tájékoztatást kérni vagy ügyet intézni, így a korábbi Akadémia u 3. és 7. szám alatti ügyfélszolgálat összes tevékenységét is itt végzik ezt követően. Az új ügyfélszolgálat építészeti és informatikai kialakítására 8 millió forintot fordított az EMMI.

A 11 munkatárssal működő központi ügyfélszolgálat általános ügyfélszolgálati és tájékoztató tevékenységet lát el. A segítségnyújtás történhet levélben, elektronikus levélben, telefonon, illetve az ügyfélszolgálat irodájában személyesen is. A Központi Ügyfélszolgálati Iroda reggel 9 órától várja a lakossági megkereséseket hétfőn, kedden és csütörtökön 16 óráig, szerdánként hosszabbított nyitva tartással 18 óráig, míg pénteken 12 óráig.

A Központi Ügyfélszolgálati Irodát telefonon egészségügyi ügyekben a (06-1) 795-1297, oktatási ügyekben a (06-1) 374-2190, (06-1) 374-2203, (06-1) 374-2125, szociális és egyéb ügyekben a (06-1) 795-3168számon lehet elérni.

A Központi Ügyfélszolgálati Iroda e-mail címe: ugyfelszolgalat@emmi.gov.hu.

Részletes lakossági információk a következő honlapokon találhatók: www.emmiugyfelszolgalat.gov.hu, www.csaladitudakozo.kormany.hu,www.nyugdij.kormany.hu

Balog Zoltán: polgári erények nélkül nincs jövője Magyarországnak

Polgári erények nélkül, amelyek a 19-20. században a műszaki értelmiséget is jellemezték, nincs magyar felsőoktatás, és Magyarországnak sincs jövője – mondta tanévnyitó ünnepi beszédében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfőn, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanévnyitó ünnepségén.

A miniszter hangsúlyozta, a felsőoktatás bonyolult rendszerének átalakítása nem várathatott magára. Ez az egyetemek és a hallgatók, valamint a minőségi felsőoktatás érdekeit szolgálja – jelentette ki, hozzátéve, hogy a mennyiségi oktatásból a minőségi felé “terelték” az egyetemeket.

Balog Zoltán szerint a jövő kulcsa, hogy a tradíció és modernség találkozzon és organikus egészet képezzen. A BME falai között 232 évnyi műszaki oktatási tapasztalat halmozódott fel, amelyet átadnak a most első alkalommal jelen lévő elsőéves műszaki egyetemistáknak is – mondta a miniszter.

Megfogalmazása szerint a kultúra és a technika együtt jelenti a jövő útját, ugyanakkor ezek rossz értelmezésekor van arra példa, hogy a puszta tudás “egyfajta technokratizmussá” válik, és az is előfordulhat, hogy “dilettáns relativizmusba” torkollik, pedig “a 21. században az archaizáló dilettantizmusra sincs szükség”.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a Műegyetem “zseniket adott a világnak”, ugyanakkor meglátása szerint önmagából a hagyományból nem tud az ország megélni, mert folyamatosan meg kell tartani azt, ami a világ élvonalába emelte. “Ha nem számoljuk fel azt az örökséget, amely nemlétbe taszíthat felsőoktatási intézményeket, akkor azt sem várhatjuk el, hogy az élvonalban maradjunk” – jegyezte meg.

Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy 2012 óta megduplázták a felvettek létszámát a műszaki, természettudományi képzésben. Hangsúlyozta: a magas hozzáadott értékű ipar fejlesztésében szükség van a hazai természettudományos és műszaki képzés megerősítésére intézményi oldalon is. Mivel a felsőoktatásba felvettek 40 százalékának nem sikerül megszerezniük a diplomát a képzési időn belül, ezért sokat kell tenni annak érdekében, hogy minél jobban csökkenjen a lemorzsolódás az egyetemeken – tette hozzá. Felidézte, hogy az idén hat egyetemet minősítettek kutatóegyetemmé, ezek közé tartozik a BME is.

A miniszter szólt arról is, hogy olyan felsőoktatást kell létrehozni, ahol elsősorban a jó teljesítmény számít, ezért meg kell állítani azt a folyamatot, hogy azokat az intézményeket, amelyek jól gazdálkodtak, hátrány érje azokhoz képest, amelyek esetleg nem gazdálkodtak jól a rájuk bízott javakkal.

(Szöveg és Fotó: MTI)

Balog Zoltán: a köznevelés felelősségre, minőségre és bizalomra épül

A köznevelés felelősségre, minőségre és bizalomra épül – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere vasárnap Debrecenben, a Kölcsey Központban megrendezett Nemzeti Tanévnyitón.

Balog Zoltán egyidejűleg kérte a politika szereplőit, hogy “ne rongálják a bizalmat a köznevelésben”, a pedagógusokat pedig kérte, hogy legyenek bizalommal a változtatások iránt. Beszédében a közoktatást a család és az iskola közös felelősségének nevezte, ugyanis – mint fogalmazott – a kormány 2011 óta folyamatosan hangsúlyozza: a családra nem egyszerű “megrendelőként” tekint ebben a folyamatban.

“Minden kezdetnek varázsa van” – idézte Rainer Maria Rilke német költőt a miniszter, hozzátéve: a varázst az új tanév kezdetén a gyermekek jelentik. Tanévet kezdeni ünnep, emelkedettség, megtiszteltetés. “Megtiszteltetés, mert ránk bízatik Magyarország jövője. Magyar családok, magyar szülők bízzák ránk a legnagyobb kincsüket: lányukat, fiukat, unokájukat” – hangoztatta. Mint mondta, ez bizalom nélkül nem megy, ezért bízni kell a tanárban, s a tanárnak is bíznia kell a diákban, a nevelés ugyanis nem egyenlő a szolgáltatással, hanem a család és az iskola közös felelőssége. Ennek tükrében hangsúlyozta az állam, a kormány, a minisztérium és a tankerületi irányítás felelősségét, utalva a bekövetkezett változásokra, ami végképp nem megy bizalom nélkül. “Azért változtatunk, hogy jobb legyen. Nem a költségvetésnek, nem a minisztériumnak, hanem az iskolának, s ezen belül a gyerekeknek és az országnak” – jegyezte meg a tárcavezető, majd hozzátette: azt akarják, hogy a felelősségből minőség legyen.

A változtatásoktól azt is várják, hogy a pedagógus teljesítménye ne magánügy legyen, elismerése ne függjön a jó kapcsolatoktól, jelenjen meg nyíltan az iskolában a szakmai érték. “Ez a tanév a lehetőségek tanéve lesz. A keretek sok tekintetben újak, még nincsenek kiskapuk, közös erőfeszítéssel ki fogjuk tudni munkálni egy jól működő iskolaszervezet alapjait az új törvény szellemében” – fogalmazott Balog Zoltán.

Felelősség, minőség, bizalom – erre épül a közoktatás, s “hagyjuk a politikát” – mondta az emberi erőforrások minisztere, aki arra kérte a politika szereplőit, hogy “ne rongálják a bizalmat, ne keltsenek bizalmatlanságot csak azért, mert úgy gondolják, ez a kormány csak rosszat akar”. A pedagógusokat pedig arra kérte Balog Zoltán, hogy ne engedjék beszivárogni a politikát az iskolába.

Balog Zoltán utalt a nemzeti tanévnyitónak otthont adó 475 éves Debreceni Református Kollégiumra, amely évszázadokon át igazolta, hogy a megszerzett tudás versenyképességet jelent az országnak, de azt is, hogy a versenyképességnek a nemzettudat megerősítése ugyanolyan feltétele, mint maga a tudás. A miniszter végezetül a mindennapi testnevelés, valamint a hit- és erkölcstan bevezetésére utalva rámutatott: a testi-, a lelki- és a szellemi erő jelenléte kell jellemezze a 21. századi iskolát. Ennek megfelelően a miniszter “testi-lelki-szelllemi erőben és emberi kapcsolatokban gazdag tanévet” kívánva nyitotta meg a 2013-14-es tanévet.

Balog Zoltán expozét tartott a köznevelésről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés rendkívüli ülésén

A pedagógus-életpálya rendszere és a béremelés már az idei tanévkezdéskor kiterjed majd a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra, ezzel elkerülhető, hogy feszültség alakuljon ki különböző köznevelési intézményben foglalkoztatottak munkabére és előmeneteli rendszere között – emelte ki az emberi erőforrások minisztere a köznevelési törvény módosítását ismertetve hétfőn a parlamentben.

Balog Zoltán elmondta, hogy az indítvánnyal átfogó és a felelősségi viszonyokat egyértelműen rendező törvény részeként határozhatnak a béremelésről, amelynek része ugyanakkor az új típusú munkabeosztás és a heti kötelező óraszám átalakítása is. A többlettanítással járó óradíjak ezzel párhuzamosan megszűnnek, és speciálisan a pedagógiai munkára kidolgozott értékelési és minősítési rendszer lép be.

A miniszter hangsúlyozta: a javaslat biztosítja, hogy ne legyen többféle bér- és illetményszámítási rendszer. A béremeléssel járó átalakítások költségvetési többletigénye idén 32,5 milliárd forint, jövőre 152,9 milliárd forint.

Balog Zoltán kifejtette: a 2011-ben tervezett bér 60 százalékát kapják most az érintettek, ami átlagosan 34 százalékos bérnövekedést jelent, majd jövő szeptemberben újabb 10 százalékos növekedés várható, és további hasonló arányú emelések következnek minden év szeptemberében, amíg a 100 százalékot el nem érik. 2016 januárjáig ez 200,6 milliárdot jelent a költségvetésnek – fűzte hozzá.

A miniszter kiemelte azt is, hogy a változások nem csak a pedagógusokat érintik, hanem 2015. szeptember 1-től kiterjednek az intézményekben a nevelői-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, pedagógus szakképzettséggel rendelkezőkre is.

A javaslat rendelkezik arról is, hogy az oktatásért felelős miniszter által köthető köznevelési szerződés érvényességi ideje a jelenlegi 5 évről 1-5 évre változna, segítve ezzel a rugalmas átalakulásokhoz szükséges alkalmazkodást.

Az indítvány lehetőséget teremt arra is, hogy a helyi közösségek érdekeinek képviselete mindenképpen megvalósuljon az iskolákban az intézményi tanácsokon keresztül. Ezekben a szülők, és az önkormányzatok képviselői is jelen lennének.

Balog Zoltán szólt még arról is, hogy a Klebelsberg Ösztöndíj elindításával szeretnék segíteni a pályára készülőket. Ezeket a juttatásokat nem kell visszafizetni, ugyanakkor megélhetést jelentenek a tanulmányi időszak alatt. Kiemelte, hogy az ösztöndíj meghirdetésének már az idei felvételi rendszerben érezhető volt a hatása, és éppen a hiányszakokon emelkedett a jelentkezők aránya

Végül Balog Zoltán összegzése szerint az életpálya megteremtése régi – tulajdonképpen a rendszerváltás óta – adóssága a kormányoknak, és régi vágya azoknak, akik a közszolgálatban dolgoznak. Szerinte a korábbi béremelési kísérletek azért mondtak csődöt, mert nem rendeltek hozzá megfelelő minősítési rendszert, és mert azok terhét minden költségvetési fedezet nélkül áthárították az önkormányzatokra.

Balog Zoltán: a magyar kultúra nélkül Kolozsváron nem lehet jövőt építeni

A magyar kultúra nélkül nem lehet jövőt építeni Kolozsváron – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere a Kolozsvári Magyar Napok záró rendezvényén vasárnap, az István, a király című rockopera előadásának bemutatója előtt.

Balog Zoltán a Kolozsvár főterére egész Erdélyből összegyűlt – a szervezők bejelentése szerint közel ötvenezres – tömeg előtt elmondta: “a magyar kultúrát nem lehet kivonni Kolozsvár életéből, Erdély történetéből, Románia történetéből”. Hozzátette, Románia történetéből Temesvárt, és Temesvár magyar hősének az érdemét sem lehet kivonni. Ezzel arra a romániai politikai vitára utalt, amely Tőkés László román állami kitüntetésének a visszavonásáról szól.

Balog Zoltán kijelentette, soha nem szabad lemondani arról a kultúráról, hitről, könnyről, reményről, amit Kolozsvár jelent. A magyar napokat “a mi időnknek” nevezte, és fontosnak nevezte, hogy “minden nap a miénk is” legyen. A miniszter szerint a Kolozsvári Magyar Napok Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb fesztiváljává nőtte ki magát, és kifejezte reményét, hogy minél több hasonló rendezvény legyen “mindenütt, ahol a magyar kultúrának, múltja, jelene és jövője van”.

(Szöveg és fotó: MTI)

Balog Zoltán: erkölcsileg és anyagilag megbecsült pedagógusok nélkül nem újítható meg az oktatás

Az emberi erőforrások minisztere A tanév itt kezdődik! című budapesti tanévnyitó konferencia csütörtöki nyitónapján azt mondta: a jó iskolarendszer alapja a felkészült pedagógus, akinek a munkájára a nemzet jövője épül. Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy a pedagógusok mostani béremelését törvény fogja garantálni, hiszen a parlament a köznevelési törvény módosítása ügyében augusztus 26-27-én tart ülést. A további emeléseket kormányrendelet rögzíti majd – mondta.

Nagyon fontos a pedagógusok iránti méltányosság, akiknek a megbecsülésében “nem járunk élen”, és sokkal többet kellene tenni ezért az ügyért, mint ami eddig történt – jelentette ki Balog Zoltán. A miniszter beszélt arról is, hogy lényeglátás nélkül nem lehet valaki jó pedagógus. A lényeg pedig nem más, mint az ember, a gyermek, akit tanítani kell és lehet. Őket kell látni, az iskolában minden értük kell, hogy történjen – fogalmazott Balog Zoltán, aki szerint Magyarország és a családok a legértékesebbet, gyermekeiket bízzák az iskolákra, a minisztériumra, a kormányra és a magyar államra.

Elmondta, szeptembertől a köznevelés számos új eleme lép életbe. A miniszter ezek közül megemlítette az újfajta tankönyvellátást, az állami felelősség egyértelművé tételét, az új minősítési rendszert és az egységes tartalmi szabályozás kiépülését. Beszélt továbbá az új Klebelsberg-ösztöndíjrendszerről, amellyel ösztönözni szeretnék, hogy jó színvonalon képzett pedagógusok dolgozzanak a köznevelési rendszerben. Az újonnan belépő tanár szakos hallgatók ennek részeként a minimálbérhez közeli összeget kaphatnak szeptembertől – tette hozzá.

Balog Zoltán hangsúlyozta, az intézményvezetői szerep is a helyére került a köznevelés átalakításával. Az új szerkezetben a diák “nem hullik ki a rendszerből”, és egyetlen felső tagozat sem szűnik meg – sorolta.

Először vannak olyan helyzetben, hogy olyan adatok állnak rendelkezésre a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (Klik) köszönhetően, amelyek felelős irányítást tesznek lehetővé – mondta, megjegyezve: az átalakítások a pedagógusokra nagyon komoly feladatokra rónak. A tárca vezetője előadásában lényegi célként a versenyképességet jelölte meg, hozzátéve, hogy ez magában foglalja az értékelvűséget és az erős identitást is. Nagy szükség van továbbá az esélyek kiegyenlítésére is – folytatta a miniszter.

(Szöveg: MTI, Fotó: Kormány.hu)

Balog Zoltán beszéde zárta a százhalombatta Summerfestet

“A népi kultúra egy olyan érték, amely formálja az ember egész életét, a viszonyunkat a világunkhoz, a természethez, a családunkhoz, a jövőnkhöz” – mondta a világ népzenei kultúráit bemutató Summerfest záróünnepségén az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán kiemelte: a százhalombatta fesztivált az emeli ki a hasonló rendezvények közül, hogy egyszerre van jelen benne profizmus és lélek, hiszen a kiváló szervezés mellett a lelkesedés és az elhivatottság az, ami miatt mára a világ több, mint száz országából látogatnak el a rendezvényre fellépők és nézők egyaránt.

Balog Zoltán: nehéz feladat előtt a Nemzeti Színház

Az emberi erőforrások minisztere a mai napon megtartott évadnyitó társulati ülésen arról beszélt a budapesti Nemzeti Színházban, hogy a társulat nehéz feladat előtt áll, amelynek teljesítéséhez a kulturális kormányzat minden szükséges segítséget meg fog adni.

“Feladatuk lényege, hogy olyan színházat műveljenek, amely méltó a nemzeti színház megnevezésre” – hangsúlyozta Balog Zoltán. Hozzátette: a legfontosabb ezen belül az, hogy annak a mércének, amelyet művészi hitvallásuk jelent, megfelelnek-e.

A miniszter beszédét követően Vidnyánszky Attila, a színház új vezetője elmondta: a nyitóelőadás szeptember 27-én Tamási Áron Vitéz lélek című darabja lesz, amely az újrakezdésről szól. A színház előadásaira szóló jegyeket augusztus 26-án kezdik el árulni.

(Szöveg: MTI, Fotó: Kormány.hu)

Megjelent a Tanévkezdő EMMInens

Bár jelenleg éppen hőségrekordok dőlnek meg Magyarország-szerte, már közeledik a szeptember, vele pedig az új tanév és az új kihívások minden diák számára. Hogy az évkedzet minden érintett – legyen tanuló vagy szülő – számára minél zökkenőmentesebb legyen, az Emberi Erőforrások Minisztériuma összeállított egy olyan kisokost, amelyben reményeink szerint megtalálják a válaszokat a tanévkezdés során esetlegesen felmerülő kérdéseikre. Használják, forgassák szeretettel!

Balog Zoltán közleménye a romagyilkosságok ügyében hozott ítélet kapcsán

Öt évvel az után, hogy Galgagyörkön először dördültek el lövések és vette kezdetét a kilenc helyszínen át húzódó, roma emberek életébe kerülő sorozatgyilkosság, első fokon lezárult a per, a bíróság meghozta ítéletét. Amellett, hogy sajnos a teljes igazságot nem sikerült feltárni, ez az ítélet megerősít abban a hitben, hogy Magyarországon a rasszista bűncselekmények elkövetői közül senki sem menekülhet meg a törvény szigora elől, a különösen kegyetlen gyilkosok méltóképp megbűnhődnek tetteikért.

Bízom benne, hogy az első fokú ítéletet másodfokon is megerősítik, és ennek köszönhetően mindenki megérti végre: mindig az áldozatok mellett kell állnunk! És ez nem többség vagy kisebbség, hanem emberi méltóság kérdése.

Balog Zoltán

az emberi erőforrások minisztere

 

*

Balog Zoltán 2009 folyamán, az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottságának elnökeként a rendelkezésére álló minden eszköz felhasználásával próbálta elősegíteni a nyomozást és hívta fel az ügyre a nyilvánosság figyelmét annak előrehaladása érdekében. Romani Rose, a Német Szintik és Romák Központi Tanácsa vezetőjével közösen támogatta a romagyilkosságok áldozatai családjainak megsegítését.

A kormányváltást követően Balog Zoltánnak társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárként a legelső döntése az volt, hogy 8,5 millió forintos támogatást nyújtott a gyilkosságsorozat áldozatainak közvetlen hozzátartozói megsegítésére, lakhatási körülményeik javítására. Az érintett családok új házba költözhettek, hátrahagyva a gyilkosság mementójaként üresen álló addigi otthonukat.

A Kormány a hasonló gyűlölet-bűncselekmények megakadályozása érdekében szigorította a Büntető törvénykönyv vonatkozó passzusait, amelyek alapján hazánk területén nem lehet többé következmények nélkül, egyenruhában jogtalanul „járőrözni”, másokban riadalmat és félelmet kelteni. A rendőrség külön statisztikát vezet a rasszista bűncselekményekről.

A Magyar Kormány nem tűri, hogy félelemkeltő csoportok bármilyen etnikai vagy kulturális társadalmi csoporttal szemben fellépjenek, ez bűncselekmény, és az elkövetőket, a rendbontókat a törvény erejével vonja felelősségre.

Balog Zoltán minden évben részt vesz az áldozatok emlékére tartott ökumenikus szertartáson és találkozik az ittmaradt családtagokkal.

A zenei nevelés egy életforma – mondta Balog Zoltán a Kodály Művészeti Fesztivál megnyitóján

Kodály Zoltán megtanította nekünk, hogy a zenei nevelés nem egy tantárgy, nem egy iskolai anyag, amit el kell sajátítani, hanem egy életforma – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfő este a kecskeméti Nagytemplomban, a Kodály Művészeti Fesztivál megnyitóján.

A közös éneklésre azt is mondhatnánk, hogy a lélek lélegzetvétele – fogalmazott a miniszter, aki egyben a fesztivál fővédnöke is. Véleménye szerint a kodályi örökség mintha egy kicsit megkopott volna, eltűnt volna a fiatal generáció életéből, “hiányzik a zenei köznevelésből”. Balog Zoltán elgondolkodtatónak nevezte, hogy több mint 30 országból jönnek a szemináriumra Kodály-módszert tanulni, “mi meg lassan elfelejtjük”.

A miniszter utalt Kodályra, aki azt írta: mielőtt más népeket akarunk megérteni, magunkat kell megismerni és erre semmi sem alkalmasabb, mint a népdal. “Önök is ismerik azt az élményt, amikor hallgatják Kodály zenéjét, amikor magunkra ismerünk és megerősödünk abban, hogy milyen jó, hogy magyarok vagyunk” – fogalmazott Balog Zoltán. Szólt arról, hogy Kodály “nehéz időkben mutatkozott erős embernek, nagy művésznek”. Balog Zoltán álláspontja szerint, ha a mozgásszervi betegségekre a mindennapos testnevelés kínálkozik gyógyszernek, akkor a mindennapos zenei nevelés a “zenei mozgásszervi betegségekre” kínálkozik jó gyógymódnak.

A Kodály Művészeti Fesztivál augusztus 2-ig tart, azzal egyidejűleg rendezik a 27. Nemzetközi Kodály Szemináriumot, amelyre 33 országból érkeztek zenepedagógusok. A fesztivál nyitókoncertjén a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar és a Debreceni Kodály Kórus lépett fel.

(Kép forrása: kodalyseminar.hu)

 

Balog Zoltán: kulcsfeladat Magyarország kulturális pozícióinak megerősítése és újragondolása

Magyarország a kultúrán keresztül tudja magát a leghatékonyabban megmutatni a világban – állapították meg a Balassi Intézet által a külföldi magyar kulturális intézetek vezetői számára szervezett, Zenei hullámhossz elnevezésű, kétnapos budapesti találkozó résztvevői.

Balog Zoltán szerint Magyarország saját nézőpontját fogja megjeleníteni például az 1. világháború kitörésének 100. évfordulójára szervezett programok során, de innovatív módon kíván részt venni a 2014-es holokauszt-megemlékezésekben is, külön budapesti múzeum fogja például bemutatni a gyermekek sorsát a vészkorszak idején.

A Pro Cultura Hungarica-díj immár külföldön élő magyaroknak is adható, a kormány megújította a római magyar képzőművészeti ösztöndíjat, a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből 100 millió forint jut a Publishing Hungary könyvszakmai projektre és újabb 100 millió programtámogatásra – sorolta.

Balog Zoltán bejelentette: terveik szerint az közigazgatási és a külügyminiszterrel egy közös miniszteri utasítás keretében kodifikálják majd a három tárca együttműködését a kultúrdiplomácia terén.

A miniszter a vezetői találkozó megnyitóján adta át Móga Piroskának az idei Sztara Zagora-i filmfesztivál legjobb női főszereplőjének járó Arany Hárs-díjat, melyet a színésznő Deák Krisztina Aglaja című filmjében nyújtott alakításáért nyert el, de a helyszínen nem tudott átvenni.

(Fotó és videó: Kormány.hu)

Balog Zoltán rektori megbízási és egyetemi tanári kinevezési okiratokat adott át

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon az Emberi Erőforrások Minisztériumában 7 rektori, valamint 8 egyetemi tanári kinevezési okiratot adott át.

Balog Zoltán köszöntőjében elmondta: a katedra is állomás, mert akik igazán tudnak és akarnak tanítani, azokat a vezetői feladat hamar megtalálja. Éppen ezért nem elég csak egy dologban jónak lenniük: mire a diplomásokból tanársegéd, adjunktus, docens, habilitált docens, majd professzor lett, már komoly tudományos munkát tudhatnak maguk mögött, és a szakemberekből vezetővé is kell válniuk. Ezt a fontos pillanatot, a vezetővé válás pillanatát ünnepeljük ma a rektori megbízások, egyetemi tanári kinevezések átadásával – mondta a miniszter.

 

A rektori kinevezettek:

DR. AILER PIROSKA, a Kecskeméti Főiskola rektora

Dr. CZIGLÁNYI ZSOLT, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola rektora

DR. LIPTAI KÁLMÁN, az Eszterházy Károly Főiskola rektora

DR. MELICZ ZOLTÁN, az Eötvös József Főiskola rektora

PAUL GRACZA, a Pünkösdi Teológiai Főiskola rektora

DR. TÚRÓCZI IMRE, a Szolnoki Főiskola rektora

DR. VARGA ISTVÁN, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola rektora

 

Az egyetemi tanári kinevezettek:

DR. DOBOSI GÁBOR, a Magyar Tudományos Akadémia Földtani és Geokémiai Intézetének tudományos tanácsadója

DR. FARKASNÉ DR. FEKETE MÁRIA, a Szent István Egyetem egyetemi docense

DR. KOLLÁTH ZOLTÁN, a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos tanácsadója

DR. LŐRINCZ ZOLTÁN, a Kaposvári Egyetem főiskolai tanára

DR. MICHAEL MOSER, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docense

DR. SZAKÁLY ZOLTÁN, a Kaposvári Egyetem egyetemi docense

DR. SZALMA JÓZSEF, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi docense

DR. YOSSI KORAZIM-KŐRÖSY, a Wesley János Lelkészképző Főiskola főiskolai tanár

 

(fotó: kormány.hu)

Elhunyt Buda Béla

Fájdalommal értesültem arról, hogy Buda Béla Prima-díjas pszichiáter, a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjének kitüntetettje, az addiktológia, a pszichoterápia, a kommunikációelmélet és a szociálpszichológia hazai és nemzetközi hírű, kiemelkedő magyar kutatója elhunyt. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Buda Bélát saját halottjának tekinti.

Buda Béla a rendszerváltó generáció egyik legjelesebb képviselője volt, aki Magyarország lelki-szellemi újjáépítését az emberi közösségek lelki egészségének helyreállításán keresztül kívánta elérni. Szelíd szenvedéllyel harcolt a szenvedélybetegekért.

„Igazi változást csak a szeretet képes kiváltani bennünk” – írta egy művében. Ezzel az idézettel búcsúzunk tőle.

Balog Zoltán átadta a Semmelweis-napi kitüntetéseket

A kormányváltás óta 65-70 milliárd forint jutott béremelésre az egészségügyben – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden a Semmelweis-napi ünnepségen Budapesten. Balog Zoltán úgy fogalmazott: bízik abban, hogy az egészségügyben dolgozók egyre elégedettebbek lesznek, és ez kihat az egész magyar társadalomra.

A tárcavezető köszöntőbeszédében utalt a korábbi évek béremeléseire, és hangsúlyozta, hogy július 15-től a ma még gazdasági társaságként működő három kórház – Nagyatád, Ózd, Gyöngyös – is állami tulajdonba kerül, így az ott dolgozók is megkapják az idei évre jutó béremelésüket.

Az ünnepségen beszédet mondott Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár is, aki a béremeléssel kapcsolatban azt mondta, az államtitkárság folytatja azt a forrásteremtő munkát, amely alapja a béremelésnek, továbbá folytatják azt a tevékenységet, amely az egészségügyi rendszert teszi hatékonyabbá. Ezek közé sorolta, hogy egy éven belül befejezik az úgynevezett e-recept szisztéma próbaüzemét, és az informatikai fejlesztések révén lehetőség lesz például arra, hogy a háziorvos lássa a beteg összes laboreredményét. “Forradalom előtt áll az a terület” – fogalmazott az államtitkár. Az államtitkár Kiemelte, hogy 300 milliárd forint értékű fejlesztések zajlanak az ágazatban, ennek része a térségi onkológiai központok kialakítása is.

Az idén Ujhelyi Enikő, a Szent László Kórház gyermek intenzív osztályának osztályvezető főorvosa és Kovács József, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének egyetemi tanára kapta a Semmelweis-díjat. Tizenketten Batthyány-Strattmann díjat vehettek át, 21-en Pro Sanitate díjban, 24-en miniszteri elismerésben részesültek.

(Fotó: kormany.hu)

Balog Zoltán átadta a Semmelweis-napi kitüntetéseket

A kormányváltás óta 65-70 milliárd forint jutott béremelésre az egészségügyben – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden a Semmelweis-napi ünnepségen Budapesten. Balog Zoltán úgy fogalmazott: bízik abban, hogy az egészségügyben dolgozók egyre elégedettebbek lesznek, és ez kihat az egész magyar társadalomra.

Zánkán bemutatták az Új Nemzedék Plusz elnevezésű ifjúságpolitikai programot

A mai napon az EFOTT-nak is otthont adó Új Nemzedék Központban Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Dr. Mihalovics Péter, az Új Nemzedék Jövőjéért Program koordinációjáért felelős miniszteri biztosa, valamint Siklódi Levente, a Zánka – Új Nemzedék Központ ügyvezető igazgatója sajtótájékoztató keretében mutatta be az Új Nemzedék Plusz elnevezésű, átfogó ifjúsági szolgáltatásfejlesztésre irányuló kiemelt projektet. Az Új Nemzedék Plusz program elsődleges célkitűzése, hogy segítse a fiatalokat jövőképük megfogalmazásában, felkészítse őket a munkaerő-piacra való zökkenőmentes belépésre.

Az eseményen Balog Zoltán kiemelte, hogy a program, amelyet az Országgyűlés konszenzussal fogadott el, és cselekvési tervét a kormány jóváhagyta, az ijfúságpolitika jövőképének tekinthető. A miniszter bízik abban, hogy a fiatal generáció – többek között éppen azok, akik az EFOTT-on vannak – körében növekedni fog a figyelem a fogyatékossággal élő, vagy más okból nehéz sorsú embertársaikkal szemben.

A kétéves, hárommilliárd forintból megvalósítandó nagyszabású Új Nemzedék Plusz program három területen, az ifjúságsegítő intézményrendszer fejlesztése, a korosztályos kommunikációs platformok egységesítése, valamint az ifjúsági szolgáltatások bővítése területén valósít meg egybehangolt intézkedéseket.