Beszédek címkéhez tartozó bejegyzések

Balog Zoltán átadta a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjakat

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon első alkalommal adta át a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjak elismerő okleveleit Budapesten. A havonta 25, 50 illetve 75 ezer forintos ösztöndíjat az osztatlan pedagógusképzésben részt vevő hallgatók kaphatják.

„A Klebelsberg Ösztöndíjat azért hoztuk lére, hogy a megerősítsük a pedagógusok hivatásának megbecsülését, a nélkülözhetetlen tudást és a tudni akarást, amivel csak ők rendelkeznek” – jelentette ki Balog Zoltán beszédében a Klebelsberg-ösztöndíjas hallgatók tiszteletére megrendezett ünnepségen a Művészetek Palotájában. A miniszter kiemelte: „Ez az ösztöndíj a jövő pedagógus-társadalmának az alapja.”

„Kimondott távlati célunk inspirálni a fiatalokat arra, hogy egyre népszerűbb legyen a pedagógusképzés. Kimondott távlati célunk, hogy ez a kizárólag osztatlan pedagógusképzésben résztvevőknek járó ösztöndíj a jelképe legyen a megújuló tanárképzésnek is, amely rámutatott: az osztatlan tanárképzésnek nincs alternatívája” – tette hozzá Balog Zoltán.

A Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Program célja a tanári pályát választó egyetemi és főiskolai hallgatók motiválása a hivatásuk szerinti tartós elhelyezkedésre, a diplomaszerzést követően álláshely biztosítása, továbbá valamennyi tanárszakot, szakpárt – elsősorban a természettudományos tanárszakokat, hiányszakokat, szakpárokat – választó tanárjelöltek számának növelése, a hazai köznevelés szakos tanári ellátottságának megerősítése.

Az Ösztöndíj 2013/14-es tanévre meghirdetett, első felhívására összesen 529 darab pályázat érkezett, a bírálati eljárás lezárását követően a Klebelsberg Ösztöndíj Bizottság 437 pályázatot terjesztett fel szerződéskötésre. A pályázatok elbírálásánál a fő szempont a hiányszakok pedagógus-igénye volt, ezt követte a pályázó felvételi eredménye, a munkavállalási régió érintettsége a választott hiányszak esetében, végül a pályázó szociális helyzete. Így 112 hallgató havonta 75 ezer, 293 hallgató havonta 50 ezer, s 32 hallgató havonta 25 ezer forint ösztöndíjban részesül.

A megítélt összeg az ösztöndíjas hallgató képzési időszakának első és második félévére vonatkozik. A képzési időszak 2. évfolyamának 1. félévétől a Klebelsberg Ösztöndíj Bizottság által meghatározott súlyozott tanulmányi átlagszintekhez / kreditindexhez igazodik majd az ösztöndíj mértéke. Ha a hallgató jól teljesít, a teljes képzési időn keresztül havi ösztöndíjban, összesen akár több mint 3,5 millió forintban is részesülhet.

Az ösztöndíjat nyert hallgatók a szükséges mellékletek benyújtása után a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (KLIK) kapott visszaigazolást követően 5 napon belül, szeptemberig visszamenőleg, egy összegben kapják meg az első félévre esedékes ösztöndíjat, majd ezt követően félévente legfeljebb két részletben várható az ösztöndíj.

Az ösztöndíjasok teljes listája a KLIK honlapján olvasható, s az alábbi linken keresztül érhető el:

http://bit.ly/1ajgXs0

Európa indentitásválságban van

Az emberi erőforrások minisztere vasárnap Esztergomban, a Becket Szent Tamás emléknapon arról beszélt, hogy Európa indentitásválságban van, az értékalapot nélkülöző tolerancia került középpontba, az egyéni értékek nem adódnak össze, “nem lesz belőlük előrevivő központi erő”.

A miniszter a keresztény értékekről és az európai identitásról rendezett konferencián szavai alátámasztására az európai alkotmányt említette példaként, amelyből “először kivonódott minden szellemi és kulturális érték, majd még a megmaradt dokumentumban sem sikerült megegyezni Európa népeinek”.

Balog Zoltán véleménye szerint a keresztények gazdagabbak lesznek attól, hogy adnak a másiknak, és a keresztény, nemzeti kormányzás legfontosabb feladatának nevezte, hogy az egyéni boldogulás optimumát összekösse a közjó hasznával.

Az a kor, amelyben Becket Tamás élt, azt üzeni, “nincs olyan politikai, világi hatalom, melynek ne lenne szüksége kontrollra és mércére” – mondta előadásában Balog Zoltán. A miniszter hozzátette, “annál a hatalomnál nincs veszélyesebb, mely nem képes magát kontrollálni, az a hatalom, mely mindent megtehet, diktatúrává válik”.

Bogyay Katalin UNESCO-nagykövet előadásában azt hangsúlyozta, a kultúrák közötti párbeszédhez szükség van a vallások közötti párbeszédre és közösen kell megkeresni az összekötő gondolatokat.

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora arról beszélt, hogy a hitnek azért van szüksége tudományos módszerekre, mert anélkül csak vakhit marad. “A tudománynak viszont azért kell a hit, mert magában értékrend nélküli. A tudománynak szüksége van etikára, de ezt nem a tudományon belül kell keresni, hanem kívülről kell bevinni” – tette hozzá.

Jonathan Knott brit nagykövet kifejtette, az Egyesült Királyságban Európa jövőjét a jólét, a tisztelet, az igazságosság és a demokrácia jegyében képzelik el. “Enyhén aggódnak” viszont amiatt, hogy az elmúlt években olyan folyamatok indultak el, amelyekkel Európa nem fog közelebb jutni polgáraihoz” – fogalmazott a diplomata.

A konferenciát megelőzően ökumenikus szertartást tartottak Esztergomban, a Szent Tamás-hegyi kápolnában. Az emléknapot a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület, illetve a Rudnay Sándor Alapítvány szervezte.

Esztergom és Canterbury a 12. század óta áll kulturális és vallástörténeti kapcsolatban. Mindkét település érseki központ. Főpapjaik, Becket Tamás és Bánfy Lukács esztergomi érsek párizsi tanulmányaikból származó személyes barátsága alapozta meg a két város jó viszonyát.

Az 1170-ben mártírhalált halt Becket Tamás érsek éppúgy kiállt az egyház autonómiája mellett, mint a magyar egyház akkori feje. Becket Tamás halála után Jób érsek prépostságot alapított Esztergomban a vértanú tiszteletére.

Lékai László bíboros – aki 1976-tól haláláig, 1986-ig volt a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke – az 1538-ban Esztergomba került ereklyék egy részét Canterbury érsekségének adományozta, mivel Angliában VIII. Henrik rendeletére a szent összes emlékét megsemmisítették.

20140105 – Esztergom

Az államnak garantálnia kell az emberi jogokat

Az államnak mint a nemzeti és emberi szolidaritás legfőbb szerveződésének és letéteményesének garantálnia kell az emberi jogokat – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Szabadságjogok Magyarországon ma című, az emberi jogok világnapján megrendezett konferencián kedden Budapesten.

Előadásában a tárcavezető kiemelte: az államnak olyan keretnek kell lennie, amely az életnek és az emberi méltóságnak biztonságot nyújt. Az államnak nemcsak felelősséget kell vállalnia, hanem segítenie kell polgárainak is felelősséget vállalni az emberi jogok ügyében – hangsúlyozta.

A Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány minden évben az emberi jogok világnapján tartja meg közös szervezésű konferenciáját, ezúttal már az ötödik alkalommal került sor a rendezvényre. Balog Zoltán, aki a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke is, felhívta a figyelmet: örvendetes, hogy ez az esemény minden évben olyan fórumként szolgál, amelyen több politikai irányzat képviselői le tudnak ülni egy asztalhoz és félretéve a napi csatározásokat párbeszédet tudnak folytatni az emberi jogok kapcsán – s bár lehet, hogy részkérdésekben mást gondolnak, de mégis, morálisan mindannyian elkötelezettek ezért az ügyért.

(Forrás: EMMI/MTI)

Az államnak minden akadályt le kell bontania a fiatalok munkavállalása elől

Az állam felelőssége, hogy a fiatalok munkavállalása előtt álló minden akadályt lebontson és ösztönözze a fiatalok munkavállalását – mondta az emberi erőforrások minisztere kedden Budapesten, a Fiatalok munkanélkülisége Európában című nemzetközi konferencián.

Balog Zoltán a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) közös rendezvényén kiemelte: ha egy egész generáció abban a félelemben él, hogy nem biztos, hogy “neki lesz helye”, ha megszerzi a diplomát, az az egész ország közállapotára kedvezőtlenül hat.

Egy ország akkor fejlődhet, ha mindenkinek lehetősége van arra, hogy képességeit a saját és a köz javára hasznosíthassa – tette hozzá a miniszter. Úgy látja, ennek hiányában egy ország nem lehet versenyképes, és “boldog sem tud lenni”.

Kiemelte, azt az üzenetet kell közvetíteni, hogy mindenkire szükség van, “senkit nem hagyunk az út szélén”. A fiatalok munkanélküliségének problémája azonban azt üzeni a fiataloknak, hogy “rád nincs szükség, neked nincs helyed”. Ez súlyos probléma, amelynek komoly szociálpszichológiai következményei lehetnek – mondta a tárcavezető.

Balog Zoltán emlékeztetett: az EU területén a 25 év alattiak 24 százalékának nincs munkája, holott a teljes lakosság körében ez az arány 10 százalék. Németországban és Ausztriában a legjobb a helyzet, a legrosszabb pedig Spanyolországban és Görögországban, ahol a fiatalok több mint fele munkanélküli – ismertette. Hozzátette: Magyarországon 27 százalék az állástalan fiatalok aránya.

A miniszter szerint a helyzet megoldásához el kell fogadni, hogy “felsőoktatást a gazdaság érdekeivel szemben nem lehet csinálni”. Nem jó, ha a felsőoktatási intézményekből kikerülő fiatal diplomás olyan állásban helyezkedik el, amelyhez nincs szükség a diplomájára, nem tudja hasznát venni a végzettségének, más munkakörben dolgozik, mint amilyenről a diplomája szól.

A középfokú oktatással kapcsolatban a tárcavezető arról beszélt, hogy a duális rendszert komolyan kell venni: nagyon fontos a gyakorlati és az elméleti képzés helyes arányának megtalálása, továbbá az, hogy a gyakorlati képzés valós munkahelyen történjen, hogy a fiatalok igazi munkatapasztalatokat szerezzenek.

Balog Zoltán azt mondta, hogy nem könnyű és nem jó a helyzet Magyarországon sem, de remélhetőleg a kormány intézkedései eredményesek lesznek. Ezt segítheti, hogy a munkahelyteremtő és munkahelyvédelmi akciótervekben külön hangsúlyt helyeznek a fiatalok helyzetére – tette hozzá.

Gulyás Gergely (Fidesz) országgyűlési képviselő, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója hangsúlyozta: olyan paradox helyzet állt elő, hogy míg jelenleg hatmillió fiatal munkanélküli van Európában, vitássá vált “a munkaerő-áramlás eddig szentnek hitt elve”. Ezért egyértelmű és világos válaszokra van szükség – közölte.

Mint mondta, Európának olyan megoldást kell találnia a kialakult helyzetre, amely figyelembe veszi a közép-európai régió szempontjait is.

A politikus kiemelte: több nyugat-európai ország ellenérzésekkel fogadja a szakmunkásokat, de az orvosokat szeretettel várja. Meg kell vizsgálni a szabad munkaerő-áramlás fenntartásának lehetőségeit, de az biztos, hogy az egyes szakmák között nem lehet különbséget tenni – vélekedett.

Gulyás Gergely arra is kitért, hogy a válság hosszabb ideig tart Európában, mint bárhol máshol, ennek ellenére a 35 év alatti munkavállalóknak világos perspektívát kell nyújtani.

Ralf Brauksiepe, a német munka- és szociális ügyekkel foglalkozó minisztérium parlamenti államtitkára előadásában arról beszélt, hogy munkatapasztalat nélkül a fiatalok nem képesek kiváltani az idősödő szakembereket, és nem tudnak a piacon sikeres vállalatokat alapítani sem. Márpedig a válság következtében a legtöbb európai országban megugrott a fiatal munkanélküliek száma, így nehéz tapasztalatot szerezni – mutatott rá.

Úgy látja, az európai intézkedések nem válthatják ki, nem pótolhatják a nemzeti munkaerőpiacok reformját, legfeljebb kiegészíthetik azt. Nem arra van szükség, hogy általános mintát állítsanak fel minden ország számára, hogy Brüsszelből erőltessenek megoldásokat a tagállamokra, hanem minden országnak a saját útját kell járnia – fogalmazott. Hozzáfűzte: meglátása szerint Magyarország jó úton jár.

Ralf Brauksiepe kiemelte: az országonként eltérő megoldások szükségességét mutatja az is, hogy a fiatalok munkanélkülisége eltérően alakul az egyes országokban.

Frank Spengler, a KAS képviseletvezetője azt hangsúlyozta, ha ma egy fiatalt a jövőről alkotott elképzeléseiről kérdeznek, általában azt válaszolja, hogy értelmes és jól fizetett munkára vágyik, és kevesen akarnak munkahelyeket teremteni, kevesen látják vállalkozóként a jövőjüket.

(Forrás: MTI)

Megnyílt a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ

Kortárs vetített képek című kiállítással hétfő este megnyílt a budapesti Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ. A megnyitón Balog Zoltán kiemelte: a kormány 2013-ban 155 millió, jövőre 198 millió forinttal támogatja az intézmény működését.

“A fotográfia mint művészet melletti demonstráció, hogy ennyien összegyűltek a megnyitón” – szólt az emberi erőforrások minisztere a Nagymezői utcai épület kiállítótereit megtöltő közönséghez.

Balog Zoltán hangsúlyozta: a központ megnyitásával egy adósság lerovásáról van szó, hiszen a 20. század nagy magyar fotográfusai méltók arra, hogy életművüket tanulmányozzák. “André Kertész, Munkácsi Márton, Robert Capa vagy Brassai képei nemcsak a múltat, hanem a kortárs fotográfiát is meghatározzák” – fogalmazott.

Tájékoztatása szerint a kormány 2013-ban 155 millió, jövőre 198 millió forinttal támogatja az intézmény működését.

Kőrösi Orsolya, a központ ügyvezető igazgatója megnyitó beszédében emlékeztetett arra, hogy a fotográfia egyre nagyobb teret követel magának a vizuális művészetekben, a kortárs magyar fotográfusok sikeresen szerepelnek a nemzetközi porondon, így semmi kétség: a magyar fotográfiának szüksége volt egy kiszámítható, állami támogatással működő művészeti intézményre.

Féner Tamás Kossuth-díjas fotóművész a megnyitón Robert Capát méltatva elmondta: a világhírű alkotó fotóriporteri teljesítményén túl nagyszerű szervező is volt, ezt bizonyítja, hogy az általa alapított Magnum Fotóügynökség ma is működik.

A fotográfiai központ első kiállításáról Telek Balázs kurátor a megnyitót megelőző sajtótájékoztatón elmondta, hogy a nyitó tárlat pályázata arra a kérdésre várt választ, vajon az alkotók szerint hogyan fotózna ma Robert Capa, illetve miként gondolnak a pályázók a központ névadójára. A kiírásra november 3-ig több mint 600 pályázat érkezett be összesen 1001 munkával. A december 31-ig látogatható kiállítás a pályázat résztvevői és meghívott fotográfusok, összesen 34 alkotó, illetve csoport munkáit mutatja be digitális formában.

Az 1,6 millió forint összdíjazású pályázat fődíját a Budai Rajziskola fotográfiai szakának ítélte a nemzetközi zsűri az Öndivatbemutató című projektért, a további díjakat az Origo fotórovata, Lakatos Benedek, Szőnyi István és Sopsits Árpád nyerte el.

Kőrösi Orsolya a megnyitó előtt közölte: terveik szerint jövőre többek között Sebastiao Salgado Genesis című projektjét, a 2014-es Magyar Sajtófotó Kiállítást és a Magnum Photos archívumából összeállított anyagot mutatna be az intézmény.

Az MTI kérdésére az igazgató elmondta: régóta folynak tárgyalások arról, hogy a Capa Központ és az egykori Tivoli Színház – az építtető Ernst Lajos által is egy egységben megálmodott – terei ismét egyesülhessenek, de a központ egyelőre “fél intézményként” nyílt meg.

(Forrás: MTI, fotó: Botár Gergely|Kormány.hu)

Megnyílt a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ